Kritikák

A képi közlés megmásíthatatlanul elemi erejű eszköze a gesztus. Nem javítható, nem ismételhető, egyszeri, a személyiség adott pillanatát legőszintébben rögzítő vizuális jel. A gesztusok egymásra rétegződése föl- és leértékel, az expresszió csak egy határig fokozható, onnan önpusztító. (Alkotót és művet egyaránt!)

Az út fontossága, amit a művek egymásutánja kijelöl, felerősödik, hiszen a túlélést demonstrálja. Az expressziótól a meditatív metafizikáig vezető út pszichésen és vizuálisan egyaránt logikus.

Az absztrakt gesztusok egy idő után fogalmilag is azonosítható formává szerveződnek (gondolok itt a kutyákról készült sorozatra), kontroll nélküli önpusztító küzdelmük, vergődésük végtelen kiszolgáltatottságukat emeli emberre is érvényes látomásokká. (Kiszolgáltatottság, a bennem működő ösztönnek, a fölém került győztes erőnek.)

Aztán egyszer csak a TÉR kerül figyelme középpontjába, a személyiség és a kor teljes dinamikájával. A pasztellek „letétje” megőrizte a korábbi képek energikus határozottságát, de kiegészült valami sejtelmes, párás puhasággal. A valóság irracionális konstrukciói, és annak tükröződő káprázata (mint kórkép), a felfokozott szín-terek (vörösek, zöldek) sugalmazó, meditatív hangulata önmagán túli távlatot nyit, szökőutat, az embermentés lehetséges útját.

Földi Péter  Kossuth-díjas festőművész (1995)

 

„F.Balogh Erzsébet, ennyiből is kitűnik, drámai alkat. Valójában a fény lámpását viszi a faktúrába, s minél mélyebbre ás, a borús kedélyt - paradox életelixírként - megélvén a színrétegekben, annál érzékelhetőbbé válik tábláinak megjelöltsége. A megszólathatott technikán túl - ezt említeni sem kellene, hiszen mester - a személyiségjegyek (nemcsak az anyagot valósággal megelevenítők, ám a gondolkodásbeli toposzok is) szintén döntőek. Küzdelme, félelme, magára hagyottsága (nem társnélkülisége, hanem egzisztencialista szorongása), hát persze, hogy jól tükröződik régebbi, a vonalhálóban a pasztell „dekoratív” gomolygását a figurába szürrealitást belopó grafikáin…”.                        

Szakolczay Lajos: Életpiktogrammok. F.Balogh Erzsébet kiállítása az egri Templom Galériában, Agria, Irodalmi, művészeti és kritikai folyóirat II.évfolyam 4.szám, 2008. Eger